2018. szeptember. 21, péntek, Máté napja van.
Hallgasd meg kedvenceinket
 
 
   
Facebook
 
 
   

Konklávé története

 

 

A konklávé szó a latin „cum clave” kifejezésből származik. Egyrészt azt a zárt helyiséget jelöli, ahol a pápaválasztás zajlik, másrészt a bíborosok közösségének megnevezése, akik részt vesznek a választáson.
 

Eddig többféle módon választották meg a pápát:
az első évezredben leginkább a római nép és a római papság választott. A X. században azonban a római főúri családok kezére került a kérdés eldöntése, ez a század így a pápaság egyik mélypontjának nevezhető. A kereszténység történetének első ezer évében egyébként tulajdonképpen szóba sem került, hogy nem más város püspökét hívják meg a római főpapi tisztségre, mivel úgy tartották, hogy a püspök haláláig el van jegyezve székhelyével.

Négy egymást követő alkalommal kellett a bíborosokat a választás mielőbbi befejezésére kényszeríteni azzal, hogy bezárták őket.
1216-ban Perugia lakói a bíborosokat a városnak abba a palotájába zárták be, ahol a választásra összegyűltek. 

A bíborosok utolsó és egyben leghíresebb bezárására Viterbóban került sor. IV. Kelemen pápa 1268-as halálakor a bíborosi kollégium tagjai itt gyűltek össze, hogy megválasszák a következő pápát, de nem jutottak egyezségre. A viterbóiak úgy döntöttek, hogy bezárják a palotában összegyűlt bíborosokat, befalazva az ajtókat. Azonban a befalazás ellenére sem találtak megoldást. A türelmetlen viterbóiak lebontották a palota tetőzetét, és csak kenyeret és vizet adtak a bíborosoknak. Végül és megválasztották X. Gergely pápát.
A széküresedés időszaka 2 évig és 9 hónapig tartott. 

Ebből a kellemetlen tapasztalatból tanulva X. Gergely intézményesítette a „konklávét” (cum clave = kulccsal, vagyis bezárva) 1274-ben, és meghatározta annak működési feltételeit Ubi periculum című rendelkezésével. Előírta, hogy 10 nappal a pápa halála után a bíborosoknak össze kell ülniük; hogy a pápaválasztásnak egy szigorúan zárt helyen kell történnie, egyetlen teremben, falak és elválasztó függönyök nélkül, hogy egy közösségben éljenek. Tilos a kijárás és mindenféle külső kapcsolat, a bíborosok egymás között folytatott titkos beszélgetését elkerülve, szerény körülmények között kell élniük ezeken a napokon.

A konklávé kulcsait őrizet alatt kell tartani: a belső kulcsokat a camerlengo bíborosnak, a külsőket pedig a konklávét kívülről felügyelő őr vigyázta. Az ételeket körforgós ablakon keresztül kell bejuttatni a bíborosoknak, alapos ellenőrzés után, hogy ne tartalmazzanak semmilyen jellegű üzenetet. Amennyiben 3 nap után nem hoztak döntést, a következő 5 napon csak egy fogást szolgálhatnak fel nekik délben és este. Az 5 nap elteltével pedig csak kenyeret, bort és vizet kaphatnak.

Mint minden merész reform, boldog X. Gergelyé is akadályokba ütközött a megvalósítás terén. Két évvel életbelépése után V. Adorján és XXI. János eltörölték, és visszatért a hosszú széküresedések ideje. V. Celesztin Pápa öt hónapos pápasága alatt, mielőtt lemondott volna, visszaállította a konklávé szabályait, amelyeket az őt követő, egy nap alatt megválasztott VIII. Bonifác pápa szilárdan megerősített. Azóta megszakítás nélkül tiszteletben tartják a konklávéra vonatkozó törvényeket, amelyeket azonban a körülmények és a tapasztalatok fényében többször módosítottak.

VI. Pál pápa 1975-ben tette közzé a Romano Pontifici eligendo kezdetű konstitúciót, ez a dokumentum az, ami 80 éves korban határozza meg a konklávén részt vevő bíborosok felső korhatárát, amely azonban nem a konklávé kezdetétől számítódik, hanem a széküresedéstől, azaz aki a széküresedéskor még nem múltak egy nyolcvan évesek, a konklávé kezdetekor viszont igen, azok részt vehetnek a választáson. VI. Pálét II. János Pál pápa 1996-os Universi dominici gregis apostoli konstitúciója váltott fel. Ez többek közt meghatározta, hogy ha 12 szavazási kör után sincs kétharmados győztes, akkor egyszerű, 50 százalékos többséggel is lehet pápát választani.

XVI. Benedek azonban visszaállította a régi kétharmados szabályt 2007. június 11-i rendelkezésével, azzal, hogy a 12 forduló után csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, és maguk a jelöltek nem szavazhatnak. Legutóbb XVI. Benedek 2013. február 25-én megjelent Normas nonnulas kezdetű motu propriojával engedélyezte, hogy a bíborosok testülete előre hozza a konklávé időpontját, amennyiben jelen van minden választó bíboros, és ne kelljen 15 napot várniuk.

A mostani konklávé menete

A Szentszék Sajtóterme szombaton közzétette a konklávé első és azt követő napjainak időbeosztását. Március 12-én délelőtt 10 órakor a Vatikáni Bazilikában bemutatják a pro eligendo Romano Pontifice szentmisét, amelyet Angelo Sodano bíboros, a bíborosi kollégium dékánja celebrál. Délután fél 5-kor, a bíborosok által meghatározott időben kerül sor a konklávéra való bevonulásra és a pápaválasztáskor esedékes eskütételre az Ordo Rituum Conclavis előírásai szerint – tette közzé Guido Marini prelátus, pápai szertartásmester.

Március 12-én, kedden 15.45-kor indulnak a bíborosok a Szent Márta házból az Apostoli Palotába. Fél 5-kor kezdődik meg a Pál-kápolnából a bíborosok bevonulása a Sixtus-kápolnába. ahol a Veni Creator eléneklése után a 16.45-kor tesznek esküt, majd sor kerül a második elmélkedésre és az első szavazásra. Negyed 8-kor a bíborosok elimádkozzák a vesperást a Sixtus-kápolnában, majd fél 8-kor visszatérnek a Szent Márta házba. Az ezt követő napokon a bíborosok 7.45-kor indulnak a Pál-kápolnába, ahol negyed 9 és negyed 10 között szentmisét mutatnak be. Fél 10-kor megtartják a napközi imaórát, majd sor kerül a szavazásokra a Sixtus-kápolnában.

Délután 4-kor ismét az Apostoli Palotába mennek át, ahol 16.50-kor kerül sor a szavazásra a Sixtus-kápolnában. Este negyed 8-kor a bíborosok vesperást tartanak, majd fél 8-kor visszaindulnak a Szent Márta Házba, ahol este 8 órakor vacsoráznak. A konklávén résztvevő alkalmazottak március 11-én délután fél 6-kor tesznek esküt a vatikáni Pál-kápolnában, majd Tarcisio Bertone bíboros, camerlengo előtt személyesen aláírják az eskütétel dokumentumát.

A március 9-én megtartott sajtótájékoztatója alkalmával Federico Lombardi elmondta: a konklávé során a füstjelzést a szavazások végén elégetett szavazócédulákkal adják, de nem minden egyes szavazás, hanem csak a két délelőtti és a két délutáni szavazás után. Amennyiben a sikeres a délelőtti vagy a délutáni második választás lesz, akkor délben vagy este 7 óra körül várható a füstjelzés. Ha a pápaválasztás a szavazás délelőtti vagy délutáni első fordulójában megvalósul, akkor a fehér füst a délelőtt vagy délután közepén száll fel a Sixtus-kápolnából, azaz fél 11 és 11 óra, vagy délután 5 és 6 óra között

 

 

Korábbi cikkek: